Éjjel az alvó mellett
de Kosztolany Dezso(2012)
1 min lectură
Mediu
Éjjel, ha alszol, s hallom, hogy lehelsz,
megrémülök: ez az, mit szeretek?
Ezt a ziháló, gyarló gépkazánt,
ezt a szegény, kis árva kelepet?
És hallgatom, hogy lopja életét
a semmibõl a gyönge fújtató,
amellyel együtt reszket életem
isten kezébe, s földre sújtható.
Te, mindenem, rejtélyes szerkezet,
esetleges váz, élõ gõztülök,
ki hogyha gyorsulsz, lassulsz vagy megállsz,
Dunába ugrom és megõrülök.
Jaj, én bolond, hogy erre épitek,
nagyobb bolond énnálam nincsen itt,
bölcsebb a züllött kártyás, a hajós,
ki a viharra bízza kincseit.
Letérdelek, fölugrom, jajgatok,
szemembe félelem és éji láz,
s mint nyafka agg, gyáván sopánkodom:
"Vigyázz, vigyázz."
Despre aceasta lucrare
- Autor
- Kosztolany Dezso
- Tip
- Poezie
- An
- 2012
- Cuvinte
- 98
- Citire
- 1 min
- Versuri
- 20
- Actualizat
Cum sa citezi
Kosztolany Dezso. “Éjjel az alvó mellett.” Clasici, Poezie.ro, https://poezie.ro/clasici/kosztolany-dezso/poezie/ejjel-az-alvo-mellettIntrebari frecvente
Comentarii (0)
Autentifica-te pentru a lasa un comentariu.