"Magyar „ellenség”" – 826 rezultate
0.01 secundeMeilisearchPetri György
1943 Budapesten született 1966 a Budapesti ELTE-n filozófiát és magyar irodalmat hallgat 1981-85 a Beszélõ c. ellenzéki folyóirat szerkesztõje 1974-tõl írásaiból él; többek között Brecht és Moliè-re drámáit fordítja 1975-88 a demokratikus ellenzékben végzett tevékenysége miatt versei "politikailag elfogadhatatlanok". Három szamizdat kötete jelenik meg. A Szegényeket Támogató Alap (SZETA) alapító tagja. 1989-2000 a Holmi szerkesztõje 2000. július 15. Budapesten hal meg Díjak: Európa kiadó Nívódíja 1986, a hollandiai Mikes kelemen kör díja 1988, Déry Tibor jutalom 1989, 1994, József Attila díj 1990, Év Könyve jutalom 1991, Soros életmûdíj 1992, 1996, Kossuth-díj 1996, Nicolaus Lenau díj 1997
1 poezii, 0 proze
Pilinszky János
1921 Budapesten született 1938 jogot, magyar irodalmat és mûvészettörténetet tanul a budapesti egyetemen, de diplomát nem kap 1938 elsõ verseit közlik az irodalmi lapok 1944 Németországban katona, aztán hadifogoly 1946-47 az Újhold társszerkesztõje 1947-48 Rómába utazik 1957 az Új Ember címû katolikus hetilap munkatársa 1960-70 európai és amerikai felolvasókörutakon vesz részt 1981 Budapesten meghal Fõbb díjai: 1947 Baumgarten díj, 1971 József Attila díj, 1980 Kossuth díj
7 poezii, 0 proze
Kondor Béla
Kondor Béla (Pestlõrinc, 1931. február 17. – Budapest, 1972. december 12.) kétszeres Munkácsy-díjas magyar festõmûvész, grafikus, költõ. A 20. század második fele magyar mûvészeti életének egyik legjelentõsebb, ugyanakkor – fõleg a korszak nyomása alatt – tragikus sorsú szereplõje volt. Sokoldalú személyiségként a grafika és a festészet mellett verset és prózát is írt, a fényképezésben új utakat keresett, orgonán is játszott. Harmadéves koráig a festõ szakra, majd miután harmadéves korában „alapvetõ szakmai-szemléletbeli ellentétek” miatt eltanácsolták, grafikatanárai kiállásának köszönhetõen a grafika szakra. Barcsay Jenõ, Kmetty János és Koffán Károly tanítványa volt. A festõ szakon nem sok újat tanult, sajátos stilisztikai eszközeinek szinte a fõiskola kezdetétõl birtokában volt. Diplomamunkáját, melyet 1956 nyarán védett meg, a vizsgabizottság által anakronisztikusnak tartott Jelenetek Dózsa György idejébõl címû hétrészes rézkarcsorozata volt. Ennek néhány darabja késõbb mély...
6 poezii, 0 proze
Dsida Jenõ
Dsida Jenõ (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költõ. Dsida Jenõ 1907-ben született Szatmárnémetiben, apja Dsida Aladár az osztrák-magyar közös hadsereg mérnökkari tisztje volt. Anyja Csengeri Tóth Margit, aki Beregszászon élt. Itt ismerkedtek össze és szerettek egymásba, házasságkötésüknek regényes története van. Dsida Jenõ gyermekkorát beárnyékolta az elsõ világháború. Apja orosz hadifogságba került, nagybátyja, akitõl keresztnevét kapta, elesett a galíciai harcmezõn. Családja tönkrement, apjának polgári foglalkozást kellett keresnie, így lett az Erdélyi Római Katolikus Státus tisztviselõje. Dsida Jenõ Budapesten, Beregszászon és Szatmárnémetiben végezte tanulmányait. Dsida Jenõ fiatalkori fényképe Kora ifjúságától kezdve költõnek készült. Benedek Elek fedezte föl és indította el költõi pályáján. 1923 augusztusától 1927 márciusáig – tizenhat éves korától húszéves koráig – a Cimbora címû folyóiratban jelent meg a legtöbb verse és mûfordítása....
6 poezii, 0 proze
Nagy László
Nagy László (Felsõiszkáz, 1925. július 17. – Budapest, 1978. január 30.) Kossuth-díjas magyar költõ, mûfordító. Édesapja, Nagy Béla (1889-1969), elismert gazdaként különbözõ tisztségeket töltött be, bíró is volt. Festõnek készült. Édesanyja, Vas Erzsébet (1905-1995), nyárádi születésû gazdalány. A szülõk 1923-ban kötöttek házasságot, s négy gyermekük született: Izabella, Mária, László és István. Az utóbbi Ágh István néven vált ugyancsak jeles költõvé. Az elemi iskolát Felsõiszkázon (1931-1938) végezte. 1935 augusztusában csontvelõgyulladás támadta meg a lábát, többször mûtötték, közben idegek sérültek meg, így élete végéig járógép használatára kényszerült. Betegsége miatt az ötödik osztályt csak 1938-ban végezhette el, kitûnõ eredménnyel. A polgári iskolába Pápán járt (1938–41), az elsõ két évfolyamot magánúton, egy év alatt járta ki. Itt indította el a tehetséges fiút a festõ-képzõmûvész pályán A. Tóth Sándor. 1941-1945-ben a református kollégium kereskedelmi középiskolájában...
2 poezii, 0 proze
Szilágyi Domokos
Domokos Szilágyi (1938–1976) este un scriitor maghiar. *** Szilágyi Domokos (Nagysomkút, 1938. július 2. – Kolozsvár, 1976. november 2.) erdélyi magyar költõ, író, irodalomtörténész és mûfordító.
3 poezii, 0 proze
Cântecul iacobinului maghiar
de Endre Ady
Cântecul iacobinului maghiar (Magyar jakobinus dala) Biată, buimacă Ungarie, Pe tine când te pipăim Din degete țâșnește sânge – Oare mai ești, noi mai trăim? Mai putem spera ceva mai bun? Ni-e ochi...
Reparație iubirii lui Arpád, azi, vizavi de Krania
de Irinel Georgescu
Doamne, nu diplomați ne trebuie, ci rugi, nu deschiderea altei blocade, ci murgi, sirepi, roibi, pagi, catalani, exemplul de-acum o mie și-o sută de ani al lui Arpád Fie să prindă la inima valahă și...
Hilke Gerdes transmite știri din Valahia
de Anton Potche
Perlentaucher (www.perlentaucher.de) este un portal virtual de știri culturale cu un accent deosebit pe literatură. Mai precis definit, este un site german (cu un derivat și în limba engleză) de...
Gulagul din umbra palmierilor (I.4)
de Doru Ciucescu
Mátyás Kórvin s-a născut pe 13 februarie 1947, exact la doi ani după ce armata ungară ("honvédség") a lui Iván Hindy de Kishind și armata germană condusă de Karl Pfeffer-Wildenbruch au predat...
Meandre-39
de viorel gongu
Meandre 39-la pescuit cu cârnați S-a așezat pe bluza de trening, a scos o bucățică de cârnat și a pus-o în cârțig. Apoi, în a doua lansetă a pus cașcaval. Þigarea lăsa fumul să se disperseze încet și...
peisaj interior
de Constantin Rupa
trenul trece printr-o lume ce încape în mine cu dacia noastră 1300 cu tot un zâmbet pe geamul aburit îmi amintește că pe aici a trecut fericirea când încă se mai măsura în tone fontă pe cap de...
Lansarea discului lui Daniel Făt, în Café Mike
de Irina Iacovescu
Lansarea primului disc al lui Daniel Făt a avut loc în ambianța retro a bistroului „Café Mike\". Concertul pe care acesta l-a susținut, alături de cei câțiva invitați-supriză, a avut parte de un...
Amenințarea fantomei : ultimul episod
de Andrei
Mediafax, 14 septembrie 2004: „Corespondentul nostru la Cotroceni transmite că, acum câteva minute, președintele a fost transportat de urgență la Spitalul Elias în stare foarte gravă. Surse...
Poeme de Ady Endre
de Kocsis Francisko
ADY Endre Sosirea Domnului (Az Úr érkezése) Când toți m-au părăsit, Când îmi târam sufletul prăbușit, Dumnezeu m-a-mbrățișat În tăcere, neașteptat. N-a venit cu trâmbiți, Ci cu mută, adevărată...
Ladislau Tarko - scriitor și jurnalist -
de Adriana Weimer
Restituiri: Ladislau Tarko - scriitor și jurnalist - Adriana Weimer Poate mulți dintre lugojeni, tineri pe atunci, își amintesc că, până în anul 1949, pe Str. A. Mocioni (fosta Str. Regele Ferdinand,...
Poeți români traduși în limba maghiară
de Adina Ungur
Cele două antologii care cuprind numeroși poeți români contemporani, cu selecția și traducerea în limba maghiară realizate de scriitorul Balázs F. Attila „Egy zacskó cseresznye” („O pungă de cireșe”)...
D-ale lui Edy
de Ghejan Andrei
Edy, văr-miu, era mezinul echipei de rugby a României. Mezinul e un fel de-a spune, raportat la tinerețea lui, pentru că sub dimensiunile relativ normale se ascundea un pachet de mușchi în care nici...
Limba maghiară în Școlile poporale din Transilvania
de nicolae tomescu
Limba maghiară a fost introdusă în Școlile poporale românești, ca obiect de studiu, prin Legea școlară nr. XVIII/1879, treptat, începând cu clasa a doua. Conform legii învățătorii erau obligați ca în...
Culoarele estice vărgate roșu-kaki au închis și inversul universului
de Dragoș Vișan
Prin metoda reducerii la absurd și a potențării hărții lumii c-o minimă ordonare paralogică-nepatologică, mă întreb ce-ar fi fost dacă peste Prut, Nistru, ori după primul post de grăniceri...
