Sari la conținutul principal
Poezie.ro
Poezie

Utolsó dal

1 min lectură·
Mediu
Innom kell, feledni akarom mit nem tud senki sem
eldugott pince mélyén megbújva csendesen,
cigarettáznék, és nem látna senki sem,
másképp, e földön oly nehéz nekem...
Csak ordítson az utcán az élet és a halál,
a költõk sirassák megfakult versüket...
Tudom...
de az éhség nem vicc, az álom - semmi,
ólom és vihar, és pusztaság,
ennyi...
Mai történelem...
Idegek hívnak... Itt az idõ...
Gyere már, diadalmas jövõ.
Mennem kell, feledni akarom mit nem tud senki sem
urak gyilkosságait fájlalva csendesen,
eltévednék, és nem ismerne senki sem,
másképp, e földön oly nehéz nekem...
P. Tóth Irén
003924
0

Despre aceasta lucrare

Tip
Poezie
Cuvinte
95
Citire
1 min
Versuri
18
Actualizat

Cum sa citezi

P. Tóth Irén. “Utolsó dal.” Atelier, Poezie.ro, https://poezie.ro/atelier/p-toth-iren/poezie/13999822/utolso-dal

Comentarii (0)

Autentifica-te pentru a lasa un comentariu.