Kondor Béla›Poezii

Nu știu, dacă sunt poet, poate n-am putere nici pentru un om. Dacă am un loc de unde pot sări în înălțimi întunecate, să

Boldog szerelem, hányszor megálmodtalak! Fehérruhás szõke hajjal, babaarccal, porcelánnal és friss ágyterítékkel. Bajjal s fáradtsággal

Nem tudom vagyok-e költõ, talán embernek is kevés az erõm. Van-e helyem ahonnan a sötét magasság felé rugaszkodhatom szétnézni. Ez a

Álmaimban szeretkeztem valakivel, vörös trikóban fekhetett õ és az én hátam meztelen, trágár és valódi, védtelen. Majd másnap délben eljött

Igen, beledöglött a szerelembe. Útfélen, sûrû árokba vetve félve és félig sem élve vonszolta szivét e csillaghúnyasztó révbe.

Az éjjel születtem, ma. Lelkesedéseket elgyilkolni rémüldözéseket örömre váltani majd. Vigyétek elhasznált ábrándjaitok! Késõi már ez